Milyen és mitől jó A KÉP?


Please follow and like us:

A kép, a képzelőerő, a képalkotás határtalan, megfoghatatlan fogalmak. Éppen ezért van az, hogy ha valaki bátorkodik alapigazságokat megfogalmazni ezekben a témakörökben, sokak szembeszegülésére számíthat. Ez az áldatlan állapot vezet el odáig, hogy végül azt sem merjük megfogalmazni, amit pedig feltétlenül szükséges lenne. Ahogy az ember egyetemes lény, úgy globálisan meg vannak egyetemes kommunikációs és jelrendszerei, és ez alól a fotográfia és a vizuális művészetek sem jelentenek, jelenthetnének kivételt. Közös alapkő tehát létezik, csak el van rejtve, tehát megpróbáljuk most lépésről lépésre körülírni, majd fokozatosan kiásni.

 

Egy általánosan JÓ KÉP számtalan dolog miatt lehet jó

Azonban az igazán JÓ KÉP két módon hat: vagy felemel és elragad, vagy letaglóz, úgy, hogy az embernek gyökeret ver a lába. Az első a fent, a második épp az ellentéte, vagyis a lent.

De ezt nem csak témaválasztással érhetjük el. Ahogy erőteljes hatásokat kontrasztos színekkel is fokozhatunk, úgy monokróm hatással, egy szín lágy tónuskülönbségeivel is adhatunk át szenvedélyt, érzelmet vagy szenvedést. Jogos a kérdés, hogy ki és minek alapján dönti majd el, mitől jó a jó és rossz a rossz? De most itt egyetemes jóról van szó, nem divatról beszélünk. Az tény, hogy a képi képzelet expresszív volta miatt van, aki egyéniségénél fogva gyűlöli például a sötét képeket vagy fordítva – ebbe ne menjünk bele. Azonban leszögezhetjük, hogy van olyan mozifilm, olyan alkotás, amelynek hatása egy emberként rázza meg a tömeget. Egy ilyen képről beszélünk most.

De hogyan alakul ki a kép? Beszéljünk a tökéletesről. A KÉP – csak nevezzük a tökéleteset így, nagybetűvel – szintén kétféle módon jön létre. 1. Egy villanás a térben, vagy 2. egy villanás az agyban. Ezt a két témát külön cikkben vizsgáljuk.

A térben bevillanó pillanat

A tartósabb értéket mindig a térben bevillanó pillanatnyi kép fogja képviselni, hiszen látványa egy nézőpontból alakul tökéletessé, és történések/véletlenek hosszú sora alakítja mindaddig, amíg a történetesen/véletlenül épp ideális nézőpontban helyet foglaló fotós ideális tudással és technikával a téma rangjához méltó módon tudja azt reprezentálni. Amikor a téma a térben hirtelen bukkan fel, tehát bevillan, általában nincs nálunk gép, és csak arra marad időnk, hogy felsóhajtsunk! A térben bevillanó képhez tökéletes szakmai helytállásra, és a kedvelt témák körüli forgolódásra, ismeretre van szükség.

Egy villanás az agyban  

Egy villanás az agyban egy emberi kreáció, amely szükségszerűen kaphat különféle ruhákat. Az ötletet elsüthetjük különféle köntösökben, környezetben, természeti álruhában, vagy művi környezet álruhában (ide tartozik a kreált természeti környezet is). Van még egy öltözet, ez a pillanatképnek ható beállított kép. Ez a leghúzósabb próbálkozás, mert nagyon nehéz imitálni a valósághű pillanatképet egy berendezett, beállított jelenettel.

forrás: www.sg.hu